A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát.

A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta része a világörökségnek.

Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.

Tar közigazgatási területén található a volt Koplaló-tanya, ahol buddhista sztúpa áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1992-ben. Szabadon látogatható.

A Sztúpa mellett áll a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon, amely a tibeti szakrális hagyomány stílusában épült, és nagy tudós zarándokunknak, a Nyugati Világ Megvilágosultjának életútját tárja elénk. Ez az életút csodálatraméltó példát állít mindannyiunknak - magyaroknak és másoknak egyaránt.

2006-ban Szentkút a püspökkari konferencia döntése alapján nemzeti kegyhely lett, ami azt jelenti, hogy a búcsújáróhely a magyarországi Mária-tisztelet lelki központja.
A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás.

A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára.
Történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a nemzet élet-halál harcát vívta a pogány törökkel. A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő Szondy Várjátékokkal őrzik meg a végvári hősök emlékét, idézik fel a középkori bajvívást és a mulatságot.

Hollókő középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. A várban múzeum került kialakításra, melynek része a panoptikum, a fegyverterem, a várkápolna és a kőtár. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákban várják a turistákat, akik a középkorban használt fegyvereket is kipróbálhatják, megismerhetik az íj, a számszeríj, a hajítóbárd, és a lándzsa használatát is.

Nógrád vára – a magyar történelem ezeréves néma tanúja – öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat.

A legősibb nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község és megyénk névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.

Magas-Tátra fekvése két tájegységet foglal magában - Szepességet és Liptót. Vitathatatlanul turisztikailag a legnépszerűbb és legvonzóbb uticélja a magashegyi túrák szerelmeseinek. Legszebb díszei a festői szépségű magashegyi tavak, melyek csodálatos élményt nyújtanak az idelátogatóknak.

A palócok egykori mindennapjaival és ünnepeivel, szokásaival és viseleteivel ismerkedhetünk a Palóc Múzeumban, amelynek gyűjteménye felöleli Nógrád megye teljes paraszti kultúráját.
Egykoron nagy rangja volt a palóc bútoroknak, amelyeknek jó néhány kimagasló értékű darabjára csodálkozhatunk rá itt. Megismerhetjük a legősibb magyar bútorfajták egyikét, a szuszékot. Ennek az egyszerűségében is nemes szépségű faládának az oldalaira félkörök, körívek, kockák egymásba fonódó rajzát karcolta rá valamikor az egyszerű mesterember.

A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltömlést. A csaknem 500 méter magasságból kihajló mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.

Salgó vára és a Boszorkánykő

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

Világhírű természetvédelmi területünk a régmúlt emlékeit őrzi, egy vulkáni katasztrófa során betemetett ősvilági kincseket. Az Ősvilági Pompeji Budapesttől csupán 150 km-re, ÉK felé, Magyarország szlovákiai határának közelében található.

Szécsény Nógrád megye északi részén, a szlovák határnál, a 22-es főút mentén fekszik. Amiket érdemes megnéznünk:

• Kubinyi Ferenc Múzeum
• Szécsény várának maradványai
• Tűztorony
• Ferences templom
• Szentháromság szobor
• Gyógyszertár
• A Haynald kapu
• Várkert
• Sétálóutca
• Kézművesház

Nógrádszakál az egyik legszebb fekvésű település a megyében, északról az Ipoly határolja, délen a Cserhát andezit kúpjai merednek fölé, a folyó karnyújtásnyira, s túlnan már a szlovákiai Busa házai, arrébb pedig Múlyad különleges temploma, kertjei látszanak. S ha távolabbról, a kálvária dombjáról, vagy az országútról pillantunk a falura, messziről villog hófehér, csipkés templomának tornya. 

A nógrádi "Grand Canyon"

A természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A hozzá vezető utat már messziről jelzi a vasúti andráskereszt. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által, a közút mellé kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást.